Fogágybetegség és dohányzás

Hazánkban sajnos a rengeteg leszoktató program ellenére is rentgetegen dohányoznak. Sokan tisztában vannak a szív- és érrendszerre kiváltott káros hatásaival, ám kevesen ismerik a dohányzás káros hatásait a szájüregben, a fogakon és a fogínyen.

A dohányfüst közel 4000 ismert alkotóelemből áll, melyek közül nagy hányadot a szén-monoxid, hidrogén-cianid, oxidatív szabad gyökök, rákkeltő vegyületek, kátrány és a nikotin tesznek ki. Ezen anyagok képesek az immunválaszt gyengíteni a fogágy gyulladásos folyamataiban.

Általánosságban elmondható, hogy dohányosoknál több plakk található a fogakon, szájhigiéniájuk gyengébb, mint a nem dohányzóknak, és több agresszív, fogágybetegséggel összefüggésbe hozható baktérium található meg a szájüregükben. A nikotin érszűkítő hatása miatt sokkal kevésbé jutnak el az immunrendszer sejtjei a gyulladás helyszínére, kevésbé tudják kifejteni gyulladáscsökkentő hatásukat, illetve a dohányzás direkt immunválasz csökkentő hatását is megfigyelték.

Ezen okok miatt a dohányzóknál a fogágybetegség gyors lefolyású, hamar vezet többszörös fogvesztéshez, mint azoknál a pácienseknél, akik nem dohányoznak. A fogágybetegség kezelése dohányosoknál hosszabb és radikálisabb a fent említett tényezők miatt, gyógyulási esélyei is gyengébbek.

Ilyen esetekben célunk, hogy dohányzó páciensek figyelmét felhívjuk a komplikációkra, és lehetőség szerint a dohányzás elhagyásával kezdjük meg a fogágybetegség kezelését.